ALAPELVEK ÉS MŰKÖDÉSI ELVEK

. A bűnmegelőzés alkotmányos követelményei

A „megbélyegzés”

elkerülése

A bűnmegelőzés szabályozott keretek között zajló, felelősséggel járó

olyan tevékenység, amelynek érvényesítése során tiszteletben kell tartani

az emberi jogokat, követni kell az alkotmányos jogállam elveit. Tiszta

felelősségi viszonyok és világos, jól körülhatárolt szerepek rögzítésével

el kell érni a bűnözés és az áldozattá válás csökkenését. Az Alkotmány

35. §-ának (1) bekezdése szerint a Kormány alkotmányos kötelezettsége

a közrend és a közbiztonság védelmét szolgáló intézkedések

foganatosítása. A nemzetközi standardoknak megfelelően kialakított

társadalmi bűnmegelőzési stratégiának és az ezt szolgáló, kiszámítható

és számon kérhető szabályozásnak úgy kell illeszkednie a

társadalompolitikába, hogy az megfeleljen az alkotmányos

követelményeknek és kötelezettségeknek. Ezért bűnmegelőzés címén

kényszerítő vagy megbélyegzést eredményező módon nem szabad

beavatkozni. A bűnmegelőzési programok meghatározásánál tekintettel

kell lenni arra, hogy a bűnözéssel kapcsolatos problémák eltérően érintik

a nőket, a férfiakat, a fiatalokat és az időseket. Emellett figyelembe kell

venni a kulturális különbségeket és a kisebbségek eltérő kultúráját,

szokásait is.

Az arányosság elvének

érvényesítése

A beavatkozás módjának megválasztásakor figyelemmel kell lenni az

arányosság elvére, törekedni kell az egyéni autonómia és a közösségi

kontroll egyensúlyára. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottságának a

bűnmegelőzéssel kapcsolatos ajánlása az élet- és vagyonbiztonságot az

egyik alapvető emberi jogként fogja fel.49 Ugyanakkor azt is

megállapítja, hogy a bűnmegelőzési intézkedéseket az emberi jogok, a

potenciális áldozatok, az elkövetők és a harmadik személyek

szabadságjogainak tiszteletben tartásával, az arányosság elvére

figyelemmel kell végrehajtani. A közösség biztonságának

megteremtésére irányuló törekvés érvényesítésében gyakran egymásnak

feszülő érdekek között kell az egyensúlyt megteremteni.

A kirekesztés

elkerülése

A bűnözés megfékezése társadalmilag elfogadott cél. Az ennek

érdekében foganatosított intézkedések, valamint a bűnözéstől való

félelem bizonyos csoportok kirekesztésének erősödésével járhat.

Növelheti a bűnelkövető fiatalokkal, a börtönviseltekkel, a

drogfüggőkkel, a hajléktalanokkal, a szegényekkel, a cigányokkal

szembeni előítéleteket. A társadalmi bűnmegelőzés rendszere a

társadalmi igazságosság elvén alapul. Ennek érdekében egyaránt

törekedni kell a társadalmi kirekesztés, az előítéletesség elkerülésére, és

a biztonsághoz fűződő érdekek érvényesítésére.

49 Resolution 1997/33: Elements of responsible crime prevention: standards and norms. UN Economic and

Social Council 36th plenary meeting.

A bűnmegelőzés és a büntető igazságszolgáltatás

A büntető

igazságszolgáltatás

bűnmegelőzés jellegű

feladatai

A büntető igazságszolgáltatás állami monopólium. A rendőrség, az

ügyészség, a bíróság a már megtörtént bűncselekményekre reagál. Ezért

a bűntető igazságszolgáltatás működése csak kis mértékben hat a

bűnözést eredményező, összetett társadalmi, gazdasági folyamatokra. Ez

inkább a társadalmi bűnmegelőzés feladata. Minden olyan egyedi

ügyben alkalmazott büntetés azonban, amely tekintettel van a

bűnismétlés megelőzésére, javíthatja a közbiztonságot. Szintén

kedvezően hat a bűnmegelőzésre a bűnüldöző szervezet reakcióképességének

fokozása, a bűnelkövetés kockázatának növelése, a

bűntető igazságszolgáltatás időszerűségének javítása, a büntetés

elkerülhetetlensége.

A bűnmegelőzés a

büntetésvégrehajtásban

Minden olyan, a jogerős ítélet keretei között alkalmazott büntetésvégrehajtási

jogintézmény, módszer, amely segíti a bűnelkövetők

társadalmi integrációját, akadályozza a bűnismétlést és egyben a

bűnmegelőzés célját is szolgálja. Ezért csökkenteni kell a

börtönártalmakból származó, bűnismétlésre ösztönző veszélyeket. A

büntetés tartama alatt növelni kell a foglalkoztatás, a szakképzés, a

nevelés, a közoktatás, az egészségmegőrzés lehetőségeit. A bűnismétlés

lehetősége csökken, ha az elítélt szembesül az általa elkövetett

cselekmény következményeivel, alkalma van a sértett kártalanítására, a

közösség kiengesztelésére. A büntetést követő utógondozás a társadalmi

integrációs szándékot erősíti és megteremti az azok realizálásához

szükséges objektív feltételeket is (a lakhatás biztosítása, a családi

kapcsolatok helyreállítása, a foglalkoztatás elősegítése).

A szignalizáció A kontroll, a büntetés és a prevenció között kialakítandó egyensúly

megteremtése érdekében a büntető igazságszolgáltatási szervek

működésében meg kell erősíteni az elrettentő és az önvédelmi képesség

javítását szolgáló eszközöket. Ezek közé tartozik a még hatályos

büntetőeljárási törvény 117. §-a, amely az eljárásban észlelt bűnokokkal

kapcsolatosan előírja az eljáró hatóság szignalizációs kötelezettségét. A

konkrét bűncselekményekből származó – a bűnokokra és az elkövetés

lehetőségét megkönnyítő feltételekre vonatkozó – információk

hasznosításával megelőzhető az ismételt áldozattá válás.

A büntető

igazságszolgáltatás

nem rendelhető alá a

bűnmegelőzés

szempontjainak

A jogbiztonság követelménye és az állampolgári jogok védelme

érdekében úgy kell megőrizni a büntető igazságszolgáltatás

hagyományos, garanciákban gazdag rendszerét, hogy az ne rendelődjön

alá a társadalmi bűnmegelőzés sajátos szempontjainak. A

büntetőpolitika működésével kapcsolatos alkotmányos elvárások csak

erre figyelemmel teljesülnek.

. A társadalmi bűnmegelőzés a társadalompolitika integrált része

Nemzeti, kormány

stratégiák és

programok

harmóniája

A társadalmi bűnmegelőzés stratégiája akkor járul hozzá az emberek

életminőségének javulásához, a gazdaság fejlődéséhez, a bűnözés okozta

erkölcsi és anyagi károk csökkentéséhez, ha az a közös célok

megvalósítása érdekében összekapcsolódik a nemzeti drog és alkohol

elleni stratégiával, a szegregációt fékező kormányprogrammal, a roma

34

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája

népesség integrációját szolgáló tárcaközi koordinációval, az

antidiszkriminációs és a nemzeti népegészségügyi programokkal, a

természetes és az épített környezet védelmére kialakított

kormánypolitikával.

Közvetlen és közvetett

bűnmegelőzési célú és

hatású intézkedések

A társadalmi bűnmegelőzés rendszerében kell létrehozni, illetve számon

tartani minden olyan intézkedést, beavatkozást, amely közvetlenül

(célzottan), valamint közvetetten (hatásaiban) szolgálja a közösség

biztonságának fenntartását. A közvetlen, célzott intézkedések körébe

sorolható például az általános iskolai tanulmányok félbeszakítása, az ezt

kísérő csavargás, koldulás elleni fellépés vagy a futball-huliganizmus

megelőzése érdekében tett intézkedés. Közvetett, azaz hatásában

bűnözést csökkentő intézkedések között tartják számon például azokat

az eredményes szociálpolitikai intézkedéseket, amelyek a tartós, a

szakképzetlen, illetve az első munkavállalók munkanélküliségének

felszámolására irányulnak. A biztonságra közvetlenül és közvetetten

ható intézkedések megvalósulási feltételeit országosan és helyi szinten

egyaránt biztosítani kell.

. A társadalmi bűnmegelőzési rendszer működtetése kormányzati felelősség

A kormányzati

irányítás komplex

szakmai feladat

A társadalompolitika integrált részeként megvalósuló bűnmegelőzés

alapvető működési – jogszabályi, szervezeti, szakmai – feltételeinek

megteremtése kormányzati feladat. Ehhez létre kell hozni a tárcák

közötti felelősségteljes, egyenrangú, a tudományos és szakmai érdekeket

és értékeket érvényesítő együttműködés szervezeti feltételeit. Biztosítani

kell az EU Bűnmegelőzési Hálózatban való részvételünket. A Kormány

bűnmegelőzési cselekvési programjában rögzíteni kell az érintett

minisztériumok, országos hatáskörű szervek, adatszolgáltatók feladatait

és folyamatos együttműködését. Gondoskodni kell olyan hazai és

külföldi tudományos kutatások hasznosításáról, amelyek a bűnokok

hatásának, a bűnalkalmak számának csökkentésével, az áldozattá válás

megelőzésével foglalkoznak. A Kormány bűnmegelőzési cselekvési

programjának kialakításában különleges feladatai vannak az igazságügyés

a belügyminiszternek, a pénzügy-, az egészségügyi szociális és

családügyi-, a gazdasági és közlekedési-, a foglalkoztatáspolitikai és

munkaügyi-, valamint az oktatási-, a környezetvédelmi és vízügyi-, a

gyermek ifjúsági és sport miniszternek, a regionális politika

irányítóinak, valamint a cigányság sorsáért felelős

kormánypolitikusoknak.

A helyi bűnmegelőzés helyi közügy

A helyi társadalmi

bűnmegelőzés

koordinátora az

önkormányzat

A társadalmi bűnmegelőzési stratégia, az annak megvalósítását szolgáló

kormányzati cselekvési program csak az önkormányzatok

közreműködésével válhat a helyi társadalompolitika integrált részévé.

Az önkormányzatoknak a helyi rendőrséggel együttműködve aktív és

vezető szerepet kell játszaniuk a helyi közösség biztonságát szolgáló

tervek elkészítésében. Kezdeményező szerepük van a helyi

jelzőrendszerek, a legkülönbözőbb együttműködési formák

szervezésében, a helyi bűnmegelőzési programok koordinálásában,

végrehajtásában, valamint folyamatos értékelésében. A helyi

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiája

önkormányzat ösztönzi és motiválja a helyi közösség szakmai és civil

önszerveződéseit. (Az önkormányzatoknak jelenleg is van törvényes

lehetőségük arra, hogy a helyi közbiztonságot a helyi társadalompolitika

részeként formálják. Az eddigi tapasztalatok szerint azonban a helyi

bűnmegelőzési programok sikerességét jelentősen hátráltatta az, hogy

nem voltak egyértelműek a helyi közösség biztonságával kapcsolatos

önkormányzati feladatok – különösen az önkormányzat és a rendőrség

kapcsolata – de elmaradt a kezdeményezések költségvetési

finanszírozása is.)

A helyi bűnmegelőzési

stratégia

A bűnözés területileg eltérő kihívásaira csak helyi közügyként

megfogalmazott bűnmegelőzési stratégiával és taktikával lehet

hatékonyan reagálni. Az önkormányzat, mint a helyi szolgáltatások és

szolgáltató intézmények többségének tulajdonosa, a helyi közigazgatás

irányítója és mint testület, a helyi politika fóruma vezérli, motiválja és

koordinálja a helyi bűnmegelőzést. Központi referencia-szereplőként

meghatározó szerepe van az információk és a biztonsággal kapcsolatos

adatok terjesztésében. Tanácsadó szerepet vállalhat a magasabb szintű

biztonságot szolgáló eszközök és módszerek alkalmazásában és ehhez

forrást biztosíthat. Jogalkotóként és település-tervezőként érvényesítheti

azokat a szempontokat, amelyek a helyi közbiztonságot szolgálják. A

helyi önkormányzat közvetíteni is képes a helyben elérhető

szolgáltatások és a helyi biztonsági szükségletek között.

A társadalom együttműködése a jobb közbiztonság érdekében

Az együttműködés

garanciái

A bűnmegelőzés szempontját érvényesíteni kell minden, a bűnözés

csökkentését és az áldozattá válás elkerülését befolyásoló társadalom- és

gazdaságpolitikai intézkedésben. Az együttműködés a Kormány, a

minisztériumok, a hatóságok, a tudomány képviselői, a közösségi és a

civil szervezetek, az üzleti szektor, az egyházak és a magánemberek

közötti folyamatos kapcsolatban valósul meg. Az államnak anyagilag is